A biharugrai református egyházközség életében az elmúlt időben számos olyan nagyformátumú esemény történt, amely a kis közösség összetartozását, összefogásának erejét bizonyította. Az itt élő emberek személyes lehetőségük függvényében felekezeti hovatartozásuktól függetlenül adakozással, munkájukkal, szíves vendéglátásukkal járultak hozzá a település fejlődéséhez. Új gyülekezeti terem épült és közadakozásból megújult a harangozószerkezet és a toronyóramű.
Eljött az ideje, hogy az ősi, Árpád kori fundamentumra épült templomban a faluközösség, református hagyományaihoz híven, hálaadó istentiszteletet tartson.
Az esemény jelentőségét mutatta, hogy magas rangú vendégek tisztelték meg a település ünnepi rendezvényét. Ellátogatott a községbe Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, aki Fekete Károly püspök üzenetét tolmácsolta, Katona Gyula Békési Református Egyházmegye esperese, Kovács József országgyűlési képviselő és a környező települések egyházi és önkormányzati elöljárói.
„Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne” idézte Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője igehirdetésében Tamási Áront. Biharugra otthont teremtett, akkora erővel segített magán, hogy ennek a harangszónál is messzebbre kell szállnia. A példátlan összefogás bizonyítja: a Biharugrai Református Gyülekezet elszánt. Sok mindent kell megtennie a biharugrai embereknek, hogy boldogulni tudjanak, de az, hogy önerőből, semmiféle támogatást és pályázati pénzt nem igényelve, képesek voltak felújíttatni az évtizedek óta álló toronyórát és harangozó berendezést, azt mutatja, hogy a biharugraiak számára fontos az egyház. Fontos, hogy legyen templomuk, fontos, hogy minden napi munkájukban hallják a harangszót, a faluban járva lássák: az idő megy és tevékenykedni kell. A pillanatot meg kell ragadni s azonnal cselekedni, nyúlt vissza az ősi görög mitológiához. Kairosz alakját írta le, akinek azért volt hosszú haja elöl, hogy aki vele szembe jön meg tudja ragadni, de ha elmegy mellette, soha többé ne érhesse utol s csak a kopasz fejét láthassa.
Példátlan összefogás és öröm, hogy ilyen erős közösség él itt Biharugrán, az ősi református templom körül. A falu él, a falu élni fog, mert akik itt élnek, saját házukat megelőzve a templomukat építik újjá.
Szabó Árpád Csaba, a Biharugrai Református Egyházközség lelkipásztora elmondta, hogy egy őszi napon hirdették meg az adakozást, majd a közösségi oldalon is közzétették. A felhívásra várakozáson felül jelentkezett a község lakossága, a községből elszármazottak, hogy ki-ki erejéhez mérten támogassa a toronyóra és a harangvezérlő felújítását. Az adományból jutott a templom bejárati ajtajainak a felújítására is és akadálymentessé vált a templomba való bejutás. Elindult a templomkert megújítása is.
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára ünnepi köszöntőjében kifejezte, hogy a Magyar Kormány nagyra értékeli Biharugra eredményeit és a vidékre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Különösen az elzárt, hátrányos helyzetű településeken nehéz sorban élőket szeretnék segíteni. Nagyon messzire kell ennek a hírnek szállni, hogy hűséggel és hittel élnek a biharugraiak, mert fontosabb volt számukra a templom toronyórája és a harangmozgató berendezés korszerűsítése, mint saját dolgaik. 25 év telt el s az ország kezd magára találni, amelyben a falunak, a vidéknek, a falu öregjeinek, elöljáróinak nagy szerepe van. Biharugra bemutatta, hogy közös ügyért képes összeállni s ez rámutat arra, hogy óriási erő rejlik a vidékben. Az államtitkár elmondta, hogy nagyon bízik benne, hogy Biharugra példáját mások is követni fogják.
Vígh Ilona, Biharugra polgármestere kifejtette, hogy az általa vezetett Biharugrai Önkormányzat maximálisan együttműködik a helyi felekezetekkel, így református egyházközséggel is. A faluban, az elmúlt nyolc év alatt, sikerült nagy eredményeket elérni. Biharugra komoly elhatározásokkal, tervekkel készül a következő 2015-2020-as eu-s pénzügyi ciklusra. Nagyon sok szakember él a faluban, s egyre több fiatal érkezik haza, helyezi át lakhelyét Biharugrára. A kormányzatnak a faluban és környékén a gazdasági beruházások támogatásával kell – nem csak itt Biharugrán – a vidéket segítenie. Kiemelte, hogy Biharugrának, Körösnagyharsánynak, Zsadánynak – összességében az Észak-Békési kistérségnek, valamint Dél-Biharnak ma a leggyorsabb kitörési pontja lehet, ha megnyitják a Körösnagyharsány-Nagyvárad határátkelőt, amelyet 10 méter híján félbe hagytak. Ez nem csak a határainkon innen, hanem a túloldalon élő magyarság és a nemzetiségek számára is kiugrási lehetőség lenne, hiszen a kereskedelem, mint mindennek az alapja, végre megindulhatna és újra szabad bejárása lehetne mindenkinek Nagyváradra.
A hálaadó istentiszteleten a gyülekezet elemi erejű együtténeklése meglepte és meghatotta a vendégeket, hiszen Biharugra még őrzi és éli az ősi református hagyományokat. Nagy tetszést aratott a Tóthné Bereczki Éva vezette helyi ökomenikus énekkar, valamint az ünnephez illő, különleges hangzásvilágú, veszprémi Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola harangzenekarának előadása, amelyet Albertné Balogh Márta karnagy vezényelt.
Köszönjük a szolgálatot – köszönt el egy biharugrai idős asszony az ünnepség végén az egyházkerület főjegyzőjétől és a vendégektől.
Az ünnepi alkalom után a Gyülekezeti Házban, amelyet éppen 10 éve adtak át a széles összefogással, vendégül látták, s az ugrai asszonyok híres süteményeivel varázsolták el, a hálaadó istentisztelet minden résztvevőjét
Czibere Károllyal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárával villáminterjút készítettünk:
Hogyan értékeli ezt a biharugrai összefogást?
Amint a templomban már mondtam, csak megerősíteni tudom. Ilyen összefogás, amelyre Biharugrán sor került, példátlan. Abban az időben fogtak össze a biharugraiak, amikor pillanatnyilag nincsenek lehívható források. A falu nem akart várni. Ez, s hogy a faluban ilyen összetartás dolgozik, azt gondolom óriási eredmény. Felhívta magára a község figyelmet. Bízunk benne, hogy sikeres pályázatokat tudnak benyújtani a következő programozási ciklusban.
Ma egy meglehetősen hátrányos kistérségben vagyunk. Mint a szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, hogyan látja, mit lehet tenni, például itt Biharugrán?
Polgármester Asszonnyal egyeztettünk s jól látjuk, hogy a munkahelyteremtés fontos feladat, amelyre jó kilátásai vannak a településnek. Az eddig lehívott források pontos felhasználása, precíz és célirányos beépítése nyomán, európai színvonalú orvosi rendelőt kapott a falu, helyi kispiac, jelenleg alsó tagozatos általános iskola, óvoda, bölcsőde működik. Közétkeztetés egész nyáron, saját zöldséges kert s turisztikában is igen nagy kitörési lehetőséggel a Körös-Maros Nemzeti Park egyik gyöngyszemében vagyunk. A bűnözési adatok az országos átlag alatt, erőszakos bűncselekmények gyakorlatilag nincsenek a községben. Mindezek az adatok egy befektető számára azt sugallják, hogy érdemes idejönni. A falukép rendezett. A következő pénzügyi ciklusban nagyobb források lesznek elérhetőek s akkor kell jó pályázatokkal lehívni, minél nagyobb összegeket. Ez a nemzeti cél is egyben, hogy a felhasználható kereteket maximálisan kihasználjuk.
Néhány mondatában utalt rá, hogy figyelik, elemzik, értékelik az Európai Uniós források elosztását. Hogyan működik ez?
Természetesen a kormányzati elhatározást hajtjuk végre. Ez úgy működik jelenleg, hogy elsősorban oda irányítjuk a forrásokat, ahol a leghátrányosabb helyzetben vannak. Akiknek most kell a segítség, nem várhatnak. A vidék minden nemzet számára fontos. Nekünk, magyaroknak még vannak gyökereink, amelyekre támaszkodhatunk. Meg kell újítani, ifjítani s lehetőséget kell teremteni a fiataloknak, hogy hazatérjenek. Megfelelő infrastruktúrával, szociális ellátással, széles nyitással, a gazdasági szereplők számának növelésével megállítjuk a vidéki lakosság csökkenését. Minden diplomás fiatalra szükség van a paptól, az orvosokon át, a védőnőkig, a szociális munkásokon át. Ott vannak a rendőrök, az önkormányzatoknál a hivatalnokok, a tanárok. Az országnak jó lehetőségei vannak a mezőgazdaság terén, egyes ágazatokban nagyon gyors sikereket lehet elérni.
A felzárkóztatás kapcsán éppen itt vagyunk Körösnagyharsány és Nagyvárad között, ahol 2 milliárd forintból épült meg egy határátkelő és az EU-ban példátlan módon, nem nyitották meg. 16 km-re van egy többszázezres nagyváros, gimnáziummal, egyetemmel, színházzal s minden olyan lehetőséggel, amelyet egy város adhat. Egy huszárvágással megoldódna számos szociális probléma, már menetrendszerinti munkásbuszokat is terveztek. Hogy ítéli meg ezt a helyzetet?
Az Emberi Erőforrások Minisztérium szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkáraként nincsen beleszólásom abba, hogy ez a határ megnyílhat-e. Ez kormányközi megállapodás lehet, amelyre a Románia és Magyarország között kerülhet sor. Az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mennyiben oldaná meg a kistérség problémáját, azt tudom válaszolni, hogy egy nagyváros a felsorolt lehetőségeket figyelembe véve, minden esetben képes tompítani, sőt javítani az agglomerációban élők helyzetén. Egy ilyen lépéssel ugyanis, az itt élőknek nem kell elhagynia a falvaikat s a nagyváros közelsége miatt munka, vagy üzlet miatt könnyedén el tudnak jutni. De hangsúlyozom, ebben a döntési mechanizmusban az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincsen döntési jogköre. Mi csak üdvözölni tudjuk a határnyitást.
